Gyermekkora óta érdekelte Csikota Tamást a vadászat, azonban sokáig csak gondolatban foglalkozott vele. Teltek, múltak az évek. Megházasodott, gyermekei születtek, autószerelő műhelyt nyitott. Megismerkedett Gyulával. Ő hívta el vadászni. Először természetesen puska nélkül csatlakozott hozzá, hajtóként. Pár éven keresztül járt telente apróvad vadászatokra. Ekkor szerette meg igazán a vadászatot.
– Elhatároztam, hogy komolyabban szeretnék foglalkozni vele, nem csak hajtó, hanem vadász szeretnék lenni – emlékezett Tamás. – Ennek érdekében beiratkoztam a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium vadásztanfolyamára, melyet sikeresen elvégeztem. 2000 márciusában megkaptam a fegyvertartási engedélyem, melyet követően fegyvert vásároltam, és az óta is vadászom.
Az említett Gyula barátom és társasága vendégvadászukként vittek magukkal egy éven keresztül saját területükre. Utána beadtam a tagfelvételi kérelmemet és fel is vettek 2001-ben az üllési Potyondy Vadásztársasághoz.
Mi a különbség a hajtó és a vadász között? Milyen feladataik vannak?
Jelentős különbség a kettő közt, hogy a hajtónak nincs fegyvere.
A hajtást – a vadászat kezdetét – úgy kell elképzelni, hogy a vadászok és a hajtók egy vonalban felállnak egymás mellett, a hajtásvezető által meghatározott távolságonként, majd a megadott jelre megkezdjük a hajtást. A hajtók legfontosabb szerepe az, hogy segítsék a vadászokat.
Azért van szükség minél több hajtóra, főleg apróvad vadászatok során, hogy a nádasban, gazosokban megbúvó nyulat kiszalassza, a fácánt pedig kireptesse onnan. Természetesen kutyák is segítenek a hajtásban. Nem csak mi, de számos vadász szakkönyv, sajtó is vadásztársként említi őket.
Mely kutyafajták a legalkalmasabbak a vadászatra?
Magyarországon, apróvad vadászat során a legelterjedtebb fajta a vizsla. Általában vérmérsékletük alapján szoktuk őket megválasztani. A magyar vizsla például nyugodtabb fajta, míg a német vizslák vehemensebbek, nehezebb velük bánni. Kiváló vadásztársak továbbá a labradorok – ők apportírozó ebek -, és a pointerek is. Magyarországon még nem túl elterjedtek a vadászok körében a spánielek, de ők is kiváló kutyák – a cocker és a springer egyaránt. Jelenleg én magam is várólistán vagyok, hogy egy springer spániel gazdája lehessek.
Általában hány fő szokott részt venni egy vadászaton? Mitől függ a szükséges létszám?
A létszám függ a területtől is, és attól is, hogy milyen vadra vadászunk. Például vaddisznó hajtás esetében a maximális létszám 15 fő lehet. Apróvad vadászat esetében nincs korlátozás a résztvevők számának tekintetében, azonban nagyon kis létszám esetén a kevés ember kis területet tud átmozgatni, a vadat kisebb eséllyel tudja kiugrasztani a búvóhelyéről. A mi vadásztársaságuknál általában 10-20 fő vesz részt egy-egy apróvad vadászaton.
A mi vadászterületünk Üllés és környékén van, itt 35-40% körül van az erdősültség. Fácán, nyúl bőven megtalálható, a fő vadunk pedig az őz. Ezek mellett a területen vannak gím- és dámszarvasok, vaddisznók is.
Van egyéni és csoportos vadászat is. Melyik, miért jó?
Azt nem mondhatom, hogy egyiket jobban szeretem a másiknál, teljesen más a kettő. Az apróvad vadászat mindenképp egy társasági eseménynek mondható. Társainkkal, barátainkkal együtt vadászunk, meg tudjuk dicsérni egymást, de gyakran viccelődésre is sor kerül.
Az egyéni vadászat szépsége pedig az, hogy az ember egyedül van, ez kikapcsol. Délután, koraeste kiülök a lesre, nyugalomban, a város zaját magam mögött hagyva, és csak az erdő hangját hallom.
Ha szerencsém van, és az időjárás is megfelelő, akkor sokkal hamarabb meghallom a vadat, minthogy meglátom. Ez pedig hihetetlen izgalom a vadász számára.
A hangok alapján általában lehet következtetni arra is, hogy milyen vad közeledik. Ha a vadász kiül a lesre, akkor arról a lesről már biztosan sok mindent tud. Például, milyen vadak mozognak azon a környéken. Azt is tudja a vadász, hogy a különböző vadaknak milyen a hangja. Egy disznókonda hangja – száraz, szélcsendes időben – olyan, mintha feltámadna a szél, suhog az egész erdő. De ilyenkor nem a falevelek suhognak, hanem a sok apró láb a száraz avaron.
Aztán megemlíthetem az őzeket is, melyek szinte teljesen hangtalanok, hiszen viszonylag kicsi a tömegük, patájuk pedig nagyon kis felületű. Ezzel szemben a szarvasok könnyebben meghallhatók.
Átlagosan mennyi időt töltesz a lesben, míg sikerül elejtened a vadat?
Szabályozva van, hogy melyik vadra, mikor lehet vadászni. Vaddisznóra és dúvadra – borz, róka – lehet éjszaka vadászni, szarvasra, őzre azonban éjjel tilos. Ennek oka, hogy a sötétben nem lehet pontosan elbírálni, hogy mire lő az ember. Természetesen azt lehet tudni éjjel is, hogy például egy szarvas van előttünk, de azt már nehéz eldönteni, hogy ez a szarvas ünő, borjú, tehén, vagy bika. Ennek pedig azért van jelentősége, mert attól függően, hogy az év mely szakaszában járunk, korlátozva van, hogy mely szarvasfélét vadászhatjuk.
A vadászat nagyon nagy türelmet igényel. Türelmes embernek tartod magad?
Igen. Egy vadászkönyvben olvastam, hogy a vadászat 99%-a erdősuhogás, ez véleményem szerint nagyon is igaz. Számos feladatunk van a vadászterülettel. Jelentős időt töltünk úgy a terepen, hogy puskát sem viszünk magunkkal. Ilyenkor etetünk, lest, itatót építünk, különféle vadászati létesítményeket fenntartunk, felújítunk, vagy újat építünk. Tehát, nagyon sok munkánk van, melynek elvégzéséhez szintén türelemre van szükség.
Sokan ellenzik az állatok leölését. Hogyan éled meg a vadászatot ebből a szempontból?
Kicsit messzebbről kezdeném a válaszadást. Sokszor már nem beszélek a hobbimról társaságban, vagy olyan emberek előtt, akiket még nem ismerek jól, mert sokaktól megtapasztaltam már a vadászat iránti ellenszenvet, amivel egyébként nem értek egyet. Azon embereket még megértem, akik nem esznek húst, de akik húst esznek, ők maguk is megölik az állatot – nem feltétlen a vadat, hanem csirkét, disznót, marhát. Lehet, hogy nem szó szerint, saját kezével öli meg az állatot, de bemegy a boltba, ahol megveszi a húst, felvágottat, stb.
Attól, hogy lelövök egy állatot, én még szeretem. Előfordul, hogy a vadat, mielőtt elejteném, évekig etetgetem, gondozom. Az a sertés azonban, amelyik például a párizsiba kerül, 8-10 hónapnyi életét néhány négyzetméteren éli le, több száz társával összezárva. Azonban az a vad, melyet én hazahozok, akár 8-10 évet is leélt az általunk gondozott erdőben, szabadon. Ezeket az állatokat mi a saját és a vadásztársaság pénzéből etetjük, itatjuk, óvjuk.
Nem tartom magam gyilkosnak. Sőt, ez egy szükséges tevékenység, ugyanis, ha nem lenne vadászat, az utakon lehetetlen lenne közlekedni, a mezőgazdaságban nem tudnának termelni, és ez csak két példa. A vadak számát nem a vadászok határozzák meg, hanem évente felülvizsgált törvényi rendelkezések írják elő, hogy mennyi vadat kell elejtenünk.
A vadászok feladata a megfelelő egyensúly fenntartása.
Pontosan milyen eszközökkel, fegyverekkel vadászol?
Ha ezek a távcsövek megvannak, szükségünk van puskára. Amit például most én használok, az egy 8*57-es kaliberű golyós puska, mely 56-os, variábilis távcsővel, világító szálkereszttel van ellátva. Ezzel a puskával maximum 300 m-ig lehet vadászni.
Egy vadász legfontosabb felszerelése a keresőtávcső. Ennek segítségével tudjuk megismerni a vadászterületünket és az ott élő vadakat. Míg nem tudjuk, hogy hol és milyen vadak vannak az adott területen, addig csak vaktában tudunk vadászni.
Van különleges, emlékezetes vadászélményed?
Nekem sosem volt fontos, hogy mire vadászunk, mindig az számított, hogy vadászunk. Ha az adott vadászaton én nem ejtek el semmit, de vadásztársam igen, annak is ugyanúgy tudok örülni.
Milyen örömöt nyújt a vadászat? Mit jelent számodra a vadászat?
Számomra a vadászat egy életforma. Nagyon sokat számít a társaság, az, hogy a barátaim között vagyok. Lehet szó a saját területünkön társas vadászatról apróvadra, de barátaimmal az ország más pontjaira, például a Mecsekbe, Mátrába is szívesen elmegyünk vadászni.
Ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy csak ketten, hárman utazunk, de előfordul, hogy az ottani vendéglátónk is velünk tart. Ilyenkor külön-külön kiülünk egy-egy lesre, várjuk a vadat, és vagy lövünk valamit, vagy nem. Természetesen, annak örülünk, ha lövünk vadat, de minden esetben megbeszéljük a történteket, jól érezzük magunkat egy jó vacsora mellett.
Mindehhez pedig hozzátartozik a természet szeretete is. Azt szoktam mondani, hogy kétféle embert ismerek azok között, akik vadászni járnak: vannak a vadászok – magam is ide sorolom -, és sajnos vannak olyanok, akik nem adják meg a vadnak a kellő tisztelet. Őket csak puskás embereknek hívom.
Meddig szeretnél a vadászattal foglalkozni?
Amíg az egészségem engedi. Szeretném megérni, hogy nyugdíjba vonulhassak, és többet tudjak vadászni, pontosabban többet tudjak kinn lenni a természetben. Nem a vadászattal töltött, hanem a természetben töltött időt szeretném inkább növelni, amihez elegendő egy távcső is. Szeretnék többet foglalkozni a megfigyeléssel, melynek köszönhetően esetleges problémákat lehetséges felfedezni, azokat ki lehet javítani, de eredményesebbé is tehető ezáltal a vadászat.
Szerencsére számos technikai eszköz is segíti a vadászatot. Nagyon fontosnak tartom ezek közül a vadkamerát, más néven kameracsapdát, melyből már nekem is van kettő. Ezek önműködő kamerák, hetekig tudnak úgy rögzíteni, hogy a közelükbe sem kell mennem, mozgásérzékelővel, infravörös fénnyel vannak ellátva, melyet az állat nem lát, így éjszaka is készít felvételeket, melyeket 1 perc alatt elküld e-mailben. Reggelente a feleségemmel „mozizunk”, megnézzük, hogy éjszaka milyen felvételek készültek.
Az interjú videóverziójában még több érdekességet megtudhatsz.
Például Tamás bemutatja a fegyvereit és elmeséli, mi történik az elejtett vaddal.
HA ELSŐKÉNT AKARSZ ÉRTESÜLNI A LEGFRISSEBB INTERJÚKRÓL, ÉRDEKESSÉGEKRŐL, TÖRTÉNETEKRŐL, AKKOR ÍRATKOZZ FEL A JOBB OLDALSÓ OSZLOPBAN ÉS SZEREZZ ÉLMÉNYEKET!