Egy egyszerű trükk a pozitív gondolkodás javítására

0

Felmérések bizonyítják, hogy bizony igen nehéz észrevennünk a dolgok jó oldalát. Hajlamosak vagyunk arra, hogy leragadjunk a negatívumoknál. Alison Ledgerwood konkrét gyakorlatokat mond arra, hogyan élhetünk mégis pozitívan.

(A magyar nyelvű felirathoz kattints a hangerő melletti “subtitles” ikonra és ott kattints rá a magyar-ra).

Állandó hullámvölgyekben élünk. Az egyik nap sikerül ez, a másik nap pedig bosszankodhatunk azon, hogy kudarc ért bennünket, és ez így megy nap, nap után.

Az a nagy kérdés: Miért maradnak meg sokkal tovább a fejünkben a sikertelenségek, mint a sikerek? Úgy tűnik jobban megragadnak a fejünkben a negatívumok.
Ugyanarról a dologról többféleképpen is gondolkodhatunk. Ahogy a mondás tartja, ugyanaz a pohár lehet félig teli vagy félig üres.

Egy egyszerű kísérletet végzett Alison és kollégái. Így beszélt róla: “Kísérletünkben egy új sebészi eljárásról számoltunk be a résztvevőknek, akiket tetszőlegesen két csoportra osztottunk. Az első csoport esetében a nyereségek oldaláról közelítettük meg a kérdést, és azt mondtuk nekik, hogy az eljárás 70%-ban sikeres. A másik csoportban a veszteségre koncentráltunk, és azt mondtuk, hogy a sikertelenség aránya 30%. Vagyis ugyanazt mondtuk, de az egyik esetben arra irányítottuk a figyelmet, hogy a pohár félig tele van, a másikban arra, hogy félig üres. Talán nem is meglepő, hogy azoknak, akiknek a 70%-os sikerről beszéltünk, tetszett az eljárás, azoknak viszont, akiknek a 30%-os sikertelenséget emeltük ki, nem tetszett.”

Ha veszteségként gondolunk valamire, ez a gondolat megmarad a fejünkben, és ellenáll minden próbálkozásunknak, hogy megváltoztassuk.

Azt szűrtem le ebből a kutatásból és más hasonló kutatásokból, hogy világlátásunkat alapjában véve az jellemzi, hogy hajlamosak vagyunk a negatívumok felé hajlani. A jóból a rosszba könnyű az átmenet, fordítva viszont sokkal nehezebb.

A tanulság: meg kell dolgoznunk azért, hogy az élet jó oldalát lássuk. Ez szó szerint munka, erőfeszítés. De gyakorolható, tanulható.


GYAKORLAT:

Naponta csak pár percet szánjunk arra, hogy leírjuk, mi az, amiért hálásak vagyunk, hihetetlen mértékben növelhetjük elégedettségünket és örömérzetünket, sőt még az egészségünk is jobb lesz. Gyakorolhatjuk azt is, hogyan emeljük ki és osszuk meg másokkal a jó híreket.


Általában az gondoljuk, jobb, ha a gondokkal nem maradunk egyedül: ha valakinek jól kipanaszkodjuk magunkat, megszabadulhatunk a negatív érzésektől, egyszerűen jobb lesz, ha elmondhatjuk, milyen pocsék napunk volt. És csak mondjuk és mondjuk és mondjuk, hogy megőrülünk a főnökünktől, és hogy milyen barát az, aki vissza sem hívja az embert, és aztán ott volt az az értekezlet, ahol az égvilágon minden balul sült el. De közben megfeledkezünk arról, hogy beszámoljunk a jó dolgokról. És pontosan ez az a terület, ahol az agyunkat edzenünk kell.


GYAKORLAT

Ha egy nap panasszal vagy tele, fogalmazd meg: “Ez mind rendben van, de mi történt ma, ami jó volt?”


Tudatosíthatjuk magunkban, hogy a rossz jobban megmarad bennünk. Egyetlen gonosz megjegyzés egész nap vagy egész héten velünk marad, aztán a rossz dolgok átveszik az irányítást. Valaki ránk förmed, mi meg vissza rá, aztán még valaki másra is.

De mi lenne, ha legközelebb, mikor valaki ránk förmed, egyszerűen csak megbocsájtanánk neki?

Mi lenne, ha legközelebb, mikor egy utálatos pincérnővel hoz össze a sors, extra borravalót hagynánk neki? Lehet, hogy az agyunk jobban rááll a negatív információkra, és jobban meg is őrzi ezeket, mi viszont képesek vagyunk egy kis extra erőbedobással átprogramozni magunkat, és máris láthatjuk, hogy a poharunk talán egy kicsit jobban tele van, mint eredetileg gondoltuk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here