János, a 78 éves nótaszerző minden reggel az edzőpadon kezd

0

Azt mondják, csak az az öreg, aki annak érzi magát. Vidovenyecz János 78 évesen még nagyon is fiatalos. Reggel edzőpadon kezd. A hasizomfejlesztő fitneszgépen minden nap megcsinál 100 húzódzkodást. Az interjúra lánya ajánlotta, aki nagyra becsüli édesapja aktivitását.

Mit jelent az ön esetében az aktív élet?
Már este, lefekvéskor végig gondolom a másnapomat. Eleget pihenek, de korán kelek. Reggel edzőpadon kezdek. Valószínűleg gyerekkoromban megfázott a derekam. 40-50 éve többször előjön rajtam a lumbágó. Ilyenkor mozdulni sem tudok. Amióta megtudtam, hogy van csípő- és gerinctorna, felírattam az orvossal. A heti torna mellett végzem a napi gyakorlatot itthon. Azóta egész jól érzem magam. Muszáj vigyázni az egészségre!

A napi ügyeimet magam intézem, az otthonomat rendben tartom. Például, magam festettem ki a lakásomat, amely 4 helyiségből áll. Óvatosan, odafigyelve végzek mindent.
Vidékre, a 86 éves nővéremhez rendszeresen járok. Nála kertészkedni szoktam. Gondozom a szőlőjét, gyümölcsfáit, zöldségeit. Érzem, szüksége van rám.

A zene szeretete gyermekkorától elkíséri. Több hangszeren is játszik?
Valóban, a zene a „véremben” van. Már óvodás koromban jó hangom volt. Rájöttem, hogy énekléssel cukrot tudok kicsalni a felnőttektől. Ha nem volt cukor, nem énekeltem.

Kilenc éves koromban találkoztam először hangszerrel, ami egy hegedű volt. Betegség miatt nem tudtam iskolába menni. Otthon elővettem édesapám hegedűjét, és elkezdtem nyúzni. Ő látta rajtam, hogy érdekel a dolog, így elkezdett tanítgatni.

Már nagyapám is hegedült.
Később zeneiskolába is jártam. 5 éves anyagot kevesebb, mint 3 év alatt végeztem el. A zeneiskola mellett magánórákon szaxofonozni tanultam. Később előkerült a citera, és a mandolin is.
Nyugdíjas koromtól klarinéton is játszom. Molnár Gyula klarinétos – a Molnár Dixieland Band megalapítója – nagy hatással volt rám.

A zenélés mellett még nótákat is szerez. Honnan jött ez az ötlet?
A zenei alapjaim megvoltak. Rájöttem, hogy dallamokra tudok szöveget fabrikálni.
2005-ben találkoztam dr. Kikli Tivadar, Dankó Pista-díjas nótaszerzővel. 1 évig jártam hozzá. Bíztatott, szakmailag segített. Bemutatott szövegíróknak, akiknek a szerzeményeire írtam zenét. Sajnos csak 1 évig tartott a kapcsolatom Tivadarral, mert 86 éves korában elhunyt. Továbbá saját szövegeim is vannak. Nagyon örülök, hogy megjelent 2 lemezem is.

Heti 1-2 nóta elhangzik tőlem a Dankó Rádióban. A magyar népdalok, táncdalok, operettek mellett az én nótáim is adásba kerülnek. Ez számomra nagy büszkeség, sokat jelent.

Családi tradíció a zenélés nálunk. Már az egyik unokám is zenél, ő dobol.
Nem véletlen, hogy több hangszeren játszom, főleg a fúvósokon. Nyugdíjas koromban elővettem a trombitát is. Egyszer egy természetgyógyász azt mondta, hogy szerinte a vékony típusú emberek hajlamosak a tüdőbetegségre. Valóban, én voltam tüdőbeteg, melyből szerencsésen kigyógyultam. A fúvós hangszerek használatával edzem a tüdőmet. Egyfajta sportként űzöm.

Miért jó a zenélés? Mit ad az ember életéhez a zene? Ön ezt miként éli meg?

A weboldalam elejére azt írtam, hogy a „Zene a lélek eledele”. A fülünkön keresztül a lelkünkig érnek a hangok. Megérinti, kielégíti, megnyugtatja a lelket.

Ha muzsikálok, figyelek arra, hogy fokozatosan egyre jobb hangulatot teremtsek a zenémmel.

Gyakran tesz eleget felkéréseknek? Hívják összejövetelekre, falunapokra, egyéb rendezvényekre?
2003-ban költöztem ide, a mostani lakásomba. Akitől vettem, az egy néptáncos hölgy volt.
Bemutatott Algyőn a táncos társaságának és én náluk ragadtam. Muzsikáltam a táncukhoz, később énekkart is vezettem. Majd becsatlakoztam a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Klubjába.
Ezzel párhuzamosan az egyik barátommal eljártam muzsikálni kisebb rendezvényekre. Már befejeztem a szereplést, a muzsikálást. Visszavonultam. Egyedül a nótaszerzés maradt meg.

Milyen tervei vannak?

Tervem, ha ezt lehet annak nevezni: vigyázok a családomra, segítem őket. Figyelem a dobos unokám fejlődését, aki Budapesten dobol. Nagy öröm, büszkeség ez számomra. Egyszer azt mondtam neki: Nem bánom, ha többre viszi, mint én!

Mi az Ön tapasztalata? Mitől lesz az idősebb kor szép? Mivel bátorítaná a nyugdíjas társait?
Mindenképpen tevékenykedni kell. Ne hagyja el magát senki. Fontos eljárni a nyugdíjas klubokba, előadásokra. Mozgásra szükség van a szervezet megfelelő működéséhez. Én ezt teszem.

Milyen embernek tartja magát? Mi az, amit úgy gondol, hogy a leginkább jellemző Önre?
Mondják rám, hogy sajtkukac vagyok, mert mindig tevékenykedek. Van egy Rubik kockám. Állítólag minden magyar embernek ki kellene tudnia rakni. Ott tartok, hogy bármennyire is „összeforgatják” nekem, én kirakom. Kezdetben hónapokig próbálkoztam vele, ma már 8-10 perc alatt végzek.

Mit tart értéknek az életében? Ha visszatekint a 78 évre, miként látja?
Minden nap olyat kell tenni, ami előre viszi az embert. Az én értékem a nótáim, főleg, ha a halálom után is játszani fogják őket.

A RIPORTER ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATAI
Szeretnék én ilyen tudatos, életvidám lenni idősebb koromban, mint János. Tetszett az, hogy egész életében fejlesztette magát és kitartó volt abban, amit csinált. Még az ilyen egyszerű területen is, mint a Rubik kocka kirakás. Kipróbált mindent, ami lehetőség adódott számára. Lám, mennyi hangszeren játszik, sőt még a nótaszerzésben is sikeres lett.


Az interjú videóváltozatában ízelítőt kapunk János hegedű tudásából. Elénekli egyik kedvenc nótáját is.

Ha tetszett a történet, igényeld az
ÉLETUTAK ingyenes hírlevelet!

Az igényléshez kattints ide »

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here